CBD és a mikrobiom

Az emberi mikrobiom a bélrendszerünkben található baktériumok billióinak kultúrája. Ez a baktériumkultúra saját ökoszisztémát alkot szervezetünkben, és jelentősen hozzájárul egészségünkhöz és jólétünkhöz. A jól működő mikrobiom a szervezetben számos más folyamathoz nélkülözhetetlen, mint például az emésztés, az immunrendszer, sőt az agyműködés is.

Ennek megfelelően a mikrobióma meghibásodása, például a hasznos baktériumok számának csökkenése vagy a káros baktériumok ellenőrizetlen terjedése messzemenő egészségügyi következményekkel járhat. Szinte minden, amit megeszünk, valamilyen módon befolyásolja a mikrobiómunkat, ahogy a bélben halad. Léteznek szabadalmaztatott probiotikumok, azaz olyan étrend-kiegészítők, amelyek jótékony bélbaktériumokat tartalmaznak a mikrobiom fenntartása vagy a rekonstrukció elősegítése érdekében, például antibiotikumos kezelés után, ami gyakran kibillenti a mikrobiomot az egyensúlyából.

Endokannabinoid rendszer interfész a mikrobiom és az agy között

A bélben és az agyban lévő mikrobiom kommunikál egymással, beleértve a szervezet endokannabinoid rendszerét is. A jelenlegi ismeretek szerint az endokannabinoid rendszer egyfajta kommunikációs interfészként szolgál a bélben, a bélben és az agyban található baktériumkultúra között, amely mindkét irányban működik. Mivel az olyan kannabinoidok, mint a CBD, az endokannabinoid rendszer receptoraihoz kötődnek, sokkal nagyobb közvetett hatásuk lehet a mikrobiomra, mint azt korábban gondolták.

A kannabisznak a gyomor-bél traktusra gyakorolt ​​egyszerű hatása, amelyet minden bizonnyal sokan ismernek, akik korábban már fogyasztottak kannabiszt, a tipikus sóvárgás. Bár ezt nem a mikrobiómra gyakorolt ​​hatás váltja ki, ez a példa nagyon is érthetően mutatja, hogy közvetlen kapcsolat van a kannabinoidok és az emésztőrendszer között, ugyanis a CB1 és CB2 receptorok a gyomorban és a belekben is találhatók. 

Kölcsönhatás a mikrobiomával – a CBD hatás része

Köztudott, hogy a CBD számos bélbetegségben, például irritábilis bélszindrómában segíthet, mivel csökkenti ott a gyulladást, vagy szabályozza a bélnyálkahártya permeabilitását. Korábban azt hitték, hogy ez a hatás a CBD bélrendszerre gyakorolt ​​közvetlen hatásának köszönhető, de az újabb ismeretek szerint a CBD ezen hatásait nagyrészt a fent leírt kannabinoid-alapú agy-bél kommunikációs interfész közvetíti. Mivel a bélműködés az endokannabinoid rendszeren keresztül módosítható a CBD használatával, ez a jótékony baktériumok növekedését is serkenti a bélflórában, amelyek viszont kiszorítják a patogén baktériumokat.

Ily módon a CBD közvetett probiotikum, hogy úgy mondjam. A jótékony baktériumokat itt nem szállítják, mint a hagyományos étrend-kiegészítők esetében, hanem a hasznos mikrobák szaporodását az endokannabinoid rendszer szabályozza. Ezzel szemben a mikrobiomban bekövetkező kedvezőtlen változás, például a kórokozók terjedése, az endokannabinoid rendszeren keresztül depresszív hangulatot közvetíthet az agy felé. A CBD hatékonynak bizonyult bizonyos mentális betegségek, például pszichózis ellen vagy akár a depresszió is hasznos lehet. Eddig azt feltételezték, hogy a hatást a CBD közvetlen agyra gyakorolt ​​hatása okozza. De itt is egyre gyakrabban élnek a feltételezések, miszerint nemcsak az agyban jelentkező azonnali hatás a döntő, hanem a mikrobiomában bekövetkező pozitív változás is. Ez az endokannabinoid rendszeren keresztül kommunikál az aggyal, és a tünetek javulását jelzi.

Még nincsenek humán klinikai vizsgálatok

Bár az embereken végzett klinikai vizsgálatok még mindig függőben vannak, és a fent leírt hatások eddig a mikrobióm jelenlegi ismereteiből származnak, a mikrobiom és az egerek endokannabinoid rendszere közötti kapcsolat megerősítést nyert. Az egerek bélrendszerében ugyanazzal a funkcionális elven működő baktériumok mikrobiomja is található. Az ebben a mikrobiomban található hatások nagyrészt átvihetők az emberre.

Ezt az összetett kapcsolatot először 2010-ben mutatták ki kísérletileg. Egy belga kutatócsoport prebiotikumokat, azaz olyan anyagokat adott be az egereknek, amelyek elősegítik a hasznos baktériumok növekedését a mikrobiomban. Ezt követően megmérték az endokannabinoid rendszer aktivitását a zsírszövetben, és kimutatták, hogy ebben a szövetben az endokannabinoid rendszert a zsírégetést elősegítő irányba modulálták. 2020-ban egy amerikai tanulmány azt is kimutatta egereken, hogy a mikrobiom változásai egyidejűleg változásokhoz vezetnek az endokannabinoid rendszerben, ami ezt követően depressziós tüneteket váltott ki.

Egy másik, 2020-ban végzett tanulmány a CBD egerek mikrobiomára gyakorolt ​​hatásait vizsgálta. Kimutatták, hogy az alacsony dózisú CBD-ellátás az A. muciniphila probiotikus baktérium nemzetség jelentős növekedéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan csökkent a patogén bélbaktériumok relatív gyakorisága. Kiderült azonban az is, hogy a nagy dózisú CBD helyi immunreakciókat váltott ki a vastagbélben, ami negatívan befolyásolta a bélnyálkahártya permeabilitását. Ennek eredményeként a megnövekedett permeabilitás azt jelenti, hogy több méreganyag kerül akadálytalanul a bélből a vérbe. Ezen eredmények alapján még nem adható meg határozott válasz, hogy a CBD hosszú távú emberben történő alkalmazása kizárólag pozitív hatással van-e a mikrobiomára.