CBD és klímaváltozás: a kender a jövő fenntartható nyersanyaga?

Az éghajlatváltozás valós: az ember okozta globális felmelegedés tízévente 0,2°C-kal növekszik. Az alternatív, regionális ruházati anyagok, papír, műanyag stb. normává kell válniuk. A kender az egyik ilyen alternatív anyag. Itt megtudhatja, hogyan járul hozzá a fenntartható nyersanyag a klímavédelemhez.

Kender, fenntarthatóság és klímavédelem

A kender, a fenntarthatóság és a klímavédelem – három különböző fogalom, amelyekben egy dolog közös: az elmúlt években egyre inkább jelen vannak a társadalomban – és még mindig heves vita folyik róluk. A fenntartható életmód sok ember számára egyre fontosabbá válik a mindennapi életben. Mert az európai energia- és klímacélok eléréséhez mindenkinek hozzá kell járulnia. Többek között a regionális alternatívákat részesítjük előnyben. Az egyik ilyen fenntartható erőforrás a kender.

Mert tudtad, hogy…

• A kender egyszerű és környezetbarát növény? Szinte minden éghajlaton növekszik, nem igényel peszticideket és javítja a talajt.
• A kender 2-3-szor annyi rostot ad, mint a pamut? Azonban növényvédő szerek használata és az ezzel járó talaj- és talajvízszennyezés nélkül.
• A kender textíliák különösen tartósak és szennyeződéstaszítóak a pamuthoz képest? A szövetek melegebbek és nedvszívóbbak is.
• Nem kell esőerdőket irtani a kenderpapírért, és számos fát kell kivágni? A környezetbarát papír alternatíva sokkal szakító- és szakítószilárdabb, és sokkal gyakrabban újrahasznosítható, mint a hagyományos papír.
• A gyógyszerek beszerzése teszi ki szinte a legnagyobb klímalábnyomot az egészségügyben? És természetes, támogató CBD-alapú termékeket használ ennek ellensúlyozására?
• A műanyaghoz képest a kender alapú műanyag biológiailag lebomlik, nem mérgező és ugyanolyan ellenálló?
• Használható a kender alternatív energiaforrásként és építőanyagként?

A kendernövény hozzájárulása a negatív CO2-mérleghez

kender termesztése

A kender különösen egyszerű és környezetbarát növénynek számít. Nem túl érzékeny a kártevőkre, és a vetőmagtól a betakarításig akár 120 napig is eltarthat, a termesztési céltól függően. Mivel a kender olyan gyorsan növekszik, és sűrű lombozata van, kiszorítja a gyomokat. A gyomirtó szerek használata ezért nem szükséges.

“Jobb a környezetnek és időt takarít meg a gazdálkodónak.”

A kender másik előnye a magas önkompatibilitás. Többször is termeszthető ugyanazon a területen, és javítja a talaj minőségét. A nehézfémeket kivonják.

“A kender jobban tűri a szárazságot, mint más növények.”

A növények mély gyökerei a föld mélyebb rétegeiben is elérik a vizet. Különösen fontos szempont az éghajlatváltozás és a hozzá kapcsolódó egyre hosszabb száraz időszakok tekintetében. A hosszú gyökerek lehetővé teszik a kender számára, hogy CO ₂ -t tároljon a talajban. Hatalmas 300 kg/tonna növényi anyag ^[1] .

 „Egy hektár kender olyan hatékony, mint egy hektár esőerdő” – állítja az Európai Kenderszövetség .

kendert élelmiszerként

Helyi, jól tolerálható szuperétel alternatívaként a kender igazi tápanyagforrás. A kenderfehérje és a kendermag magas fehérjetartalmú. A kenderolaj értékes omega-3 és omega-6 zsírsavakkal lát el bennünket, és ideális zsírsavprofillal rendelkezik. Az avokádóhoz, chia maghoz és társaihoz képest azonban nincs szükség hosszú repülőútra. A kender emellett gluténmentes és ideális speciális diétákhoz.

Fenntartható kenderből készült ruha

A fast fashion korszakát éljük. A ruha gyártása és ártalmatlanítása soha nem volt magasabb. Ez negatív hatással van a CO ₂ egyensúlyra. Jelenleg a kőolaj alapú szintetikus szálakból készült ruházat körülbelül 80%-át használják . Újrahasznosításuk és ártalmatlanításuk káros a környezetre. A pamutruházat azonban óriási terhelést jelent a környezetre nézve is, világszerte a rovarirtó szerek 25%-át és a peszticidek 10%-át használják fel gyapottermesztésre, és a biopamut nem csak biopamut ^[1] .

Tudtad, hogy a bio kifejezés nem védett a textiliparban? Használatára nincsenek szabványok.

A pamuthoz képest a kendernek egyértelmű előnye van. A növény kevésbé fogékony a kártevőkre, környezetbarát módon nevelhető, gyorsan újranövekszik. A hozam háromszor nagyobb, mint a pamutnál, és kevesebb vízre is szükség van ^[1] .

A megnövekedett CO ₂ felszívódás mellett a kender ruházatra való átállás lehetővé teszi a minőségi, bőrbarát ruházatra való átállást is, amely hosszabb ideig tart. Ezen szempontok alapján a kender alapú textíliák magasabb ára kerül kilátásba ^[1] . A kenderből készült ruházat alapvetően mentes a vegyszerektől és hasonlóktól, amelyek a hagyományos ruházatban a mosás során a szennyvízen keresztül fokozatosan bekerülnek az élelmiszer-körforgásba.

A kender, mint a jövő üzemanyaga és építőanyaga

A kendert alternatív üzemanyagként és építőanyagként is használják. Mert az épületek, utak építése okozza a CO ₂ kibocsátás nagy részét – akárcsak a lakások, irodák és hasonlók üzemeltetése A kenderben nagy lehetőségek rejlenek, főleg az építőiparban, mert az üzemet nem csak regionálisan állítják elő és dolgozzák fel , de könnyen ártalmatlanítható is. Mivel a probléma sok építőanyaggal: veszélyes hulladéknak minősülnek.

A kenderszőnyegeket falak, tetők és padlók szigetelőanyagaként vagy kenderbetonként használják. Ez utóbbi ugyan gyengébb a hagyományos betonnál, de fa állványzatok kitöltéseként használható. A növényi maradványokat elsősorban itt dolgozzák fel építőanyaggá. Így az egész növény használható.

Tudtad, hogy a Porsche kenderből készült versenyautót épített? Ez környezetbarátabb, súlyában és merevségében hasonló a hagyományos szénszálas anyagokhoz.

Henry Ford már 1941-ben kifejlesztett egy autót, amelynek üzemanyaga kenderből készült – egészen addig, amíg vissza nem váltottak az olajra. A növényi alapú üzemanyag-alternatívák azonban negatív hatással vannak a környezetre – és a kender sokkal hatékonyabban használható ^[1] .

A kender, mint környezetbarát papírhelyettesítő

Az újságok, könyvek, WC-papír & Co., Németország annyi papírt használ fel, mint Afrika és Dél-Amerika kontinense együttvéve. ^{A WWF [2]} szerint minden második iparilag kivágott fát papírrá dolgoznak fel . A kenderből készült papír az erdők védelmének egyik módja. A kender sokkal gyorsabban növekszik, mint egy fa – és utána azonnal újra ültethető a talaj. További előny: a kenderpapír szakadásállóbb, és gyakrabban újrahasznosítható ^[1] .   

A kender a műanyag alternatívája

A műanyag egyre nagyobb környezeti problémát jelent. A 2015-ben előállított 8,3 milliárd tonnának csak mintegy 9%-át hasznosították újra. Csaknem 80%-a hulladéklerakóba került – beleértve a tengert is. Itt is mérlegelni kell az alternatívákat. Ma már léteznek bioalapú és biológiailag lebomló műanyagok – de még mindig kőolajból készülnek. A kenderből készült, növényi eredetű műanyagok csökkenthetik a kőolaj felhasználását ^[1] .

A kender természetes alternatíva a jobb testérzetért

A kannabiszt már évek óta használják gyógyszerként. A gyógyszeripar megjelenésével azonban az üzem háttérbe szorult. Fontos tudnivaló: Az egészségügyi piacon a gyógyszerek ökológiai lábnyoma meglehetősen nagy arányt képvisel – és a szennyvízben is mérhetőek a csatornákon keresztül a környezetbe kerülő gyógyszermaradékok. A kannabinoidok a hagyományos módszerek kiegészítő alternatívájaként és támogatóként használhatók. A jobb közérzet és a környezeti hatások csökkentése érdekében ^[1] .

Vannak-e hátrányai a kannabisz termesztésének?

A kender betakarítása összetettebb, mint a gyapot & Co. A fenntartható kendernövény stabil rostjainak feldolgozásához speciális gépekre van szükség. A hagyományos eszközöket módosítani kell. Mivel maga a kendernövény nagyon robusztus és nagy, csak feltételesen alkalmas további szállításra. A fenntarthatóság szempontjából a kendert a helyszínen kell előállítani és feldolgozni, hogy ne merüljenek fel további kilométerek ^[1] .  

Mindenki tehet valamit a klímaváltozás ellen

Ma már világos, hogy a globális felmelegedésért és az éghajlatváltozásért elsősorban az ember a felelős. És máris érezzük az első következményeket: a szélsőséges időjárási események, mint például az árvizek vagy erdőtüzek, gyakoribbak, mint valaha. De az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon is olvad a jég – és a tengerszint emelkedik. Nyilvánvaló, hogy azonnal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.

“Ha hamarosan nem tesznek valamit ellene, a globális felmelegedés 1,5 fokos határa elérhetetlen lesz.” – állítja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület  ^[3] .

a klímaváltozás drasztikus következményei

Az éghajlatváltozás a világ minden régióját és lakóit érinti. A tengerszint emelkedik, a gleccserek olvadnak, és az erőszakos időjárási események mára valósággá váltak. A fejlődő országokat sújtják leginkább – természeti környezetükből és erőforrásaikból élnek. De sok növény- és állatfaj nehezen tud alkalmazkodni, és a kihalás fenyegeti. Sok ember egészségét és megélhetését veszélyezteti a klímaváltozás ^[4] .

De mi a hibás? A klímaváltozás fő mozgatórugói az úgynevezett üvegházhatású gázok . Ezek jelentik a legnagyobb kihívást – és fokozzák az üvegházhatást és a globális felmelegedést.

Az éghajlatváltozás okai: A szén-dioxid-kibocsátás a fő bűnös?

Általában a természetes üvegházhatás kellemes hőmérsékletet biztosít a földön. Nélküle a bolygónk megfagyna. Az iparosodással azonban az üvegházhatású gázok koncentrációja meredeken növekszik. A Kiotói Jegyzőkönyv összesen 6 üvegházhatású gázt nevez meg. Koncentrációjukban mindenekelőtt meredeken emelkedett

• szén-dioxid (CO ₂ )
• metán
• dinitrogén-oxid
• Fluorozott gázok ^[5]

A szén-dioxid-koncentráció különösen magas . Míg a CO ₂ önmagában nem káros, a Föld légkörében lévő gáz mennyisége igen. Mert ha túl sok CO ₂ van a levegőben, akkor a föld lényegesen jobban felmelegszik, mint kellene. És jelenleg a CO ₂ -terhelés határozottan túl magas. Elsősorban az emberek okozzák – és a globális felmelegedés fő okozójának tartják.

A CO ₂ nagy része fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, erdőirtással és állattenyésztéssel keletkezik.  

Az Európai Bizottság szerint a 2011-2020 közötti időszak volt az eddigi legmelegebb évtized. Ez a felmelegedés évente 0,2 °C-kal növekszik. A cél az, hogy a globális felmelegedést 2°C alatt tartsák és 1,5°C-ra korlátozzák. Ha a hőmérséklet 2°C-kal emelkedik az iparosodás előtti időkhöz képest, annak súlyos következményei lesznek a környezetre és az emberi jólétre nézve.

Következtetés

Azért élünk a földön, mert az élhető hőmérséklet és a körülmények eddig lehetővé tették számunkra. Nem ellene kell dolgoznunk, hanem gondoskodnunk kell arról, hogy ez továbbra is lehetséges legyen. A kender fenntartható nyersanyag, amely segíthet abban, hogy a világ élhető legyen a jövőben. A hagyományos növény szinte bárhol termeszthető, kíméli a talajt és a környezetet. A lehetséges felhasználási területek sokrétűek. Már rég eljött az a pont, amikor alternatív, fenntartható nyersanyagokon kell gondolkodnunk. A kender ígéretes lehetőségeket kínál. A fenntartható, természetbarát gazdaság felé fordulásért.